A rákos sejtek azért maradnak életben, mert képesek elrejtőzni a szervezet immunrendszere elől, kikerülve az állandó őrjáratban lévő rákellenes T-sejteket.

A különböző tumor-sejtvonalakban CRISPR eljárás segítségével azonosítottak olyan amelyek nélkülözhetetlenek a myeloma multiplex daganatsejtek túléléséhez, így potenciális terápiás célpontok lehetnek.

Korábban a prosztatarákos betegnél – még alacsony kockázat esetén is gyakran műtétet/sugárkezelést végeztek annak ellenére, hogy a kezelésekből esetleg súlyos mellékhatások származnak.

Az alacsony PSA-érték mind a korszerű kombinált, mind az önmagában adott androgéndeprivációs kezelés esetén kedvező prognózisra utal.

A Harvard Egyetem és a Dana-Farber Cancer Institute kutatói arról számoltak be, hogy a túlsúlyos veserákos betegek túlélése szignifikánsan jobb, mint normális testsúlyú vagy az átlagosnál soványabb társaiké.

Az egyre több fiatal emlőrákos nőnél végzett BRCA mutációs vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a genetikai szűrést minden emlőrákos beteg számára elérhetővé kellene tenni.

Nemrég még hónapokban mérték az áttétes melanómás betegek várható élettar­tamát. Nemzetközi kongresszuson, az ipilimumabbal szerzett tapasztalatokat össze­gezve évekig tartó terápiás válaszokról számoltak be. Az „immunológiai checkpoint-gátló” szerrel kezelt betegek kb. 20%-a akár 10 évig is élhet. A nivolumabot és a két szer kombinációját is „kiemelkedően hatásosnak” találták az I. klinikai fázisban.

A Society for Melanoma Research kongresszusa, 2014. november

A prosztatarák heterogenitására vonatkozó új megfigyelések felvetették a ke­moterápia korai alkalmazásának lehetőségét, ennek igazolására kezdeményez­te az Eastern Cooperative Oncology Group a III. fázisú, randomizált CHAARTED vizsgálatot. Az eredmények azt vetítik előre, hogy sok áttétes prosztatarákos betegnek kellene az androgéndeprivációval együtt kemoterápiában részesül­nie, ahelyett hogy megvárnánk a hormonterápia utáni progressziót.
ASCO Annual Meeting, 2014. május-június